Ébredj tudatára felelõségednek!

Vendégek vagyunk ezen a földön, ezért elvárják tõlünk, hogy olyan - vagy még annál is jobb - állapotban hagyjuk itt, amilyenben találtuk .A mi felelõségünk, hogy gondot viseljünk a lét más formáira, amelyek nem szólhatnak, vagy nem segithetnek magukon.

Felelõsek vagyunk azért, amit igérünk, amit vállalunk és valamennyi cselekedetünk következményeiért.

Fontos, hogy megértsük: a lélek fejlõdésének nincs kezdete és vége. Ez nem olyan, mint a vízcsap, amelyet hol megnyítunk, hol elzárunk.

Ha valaki meghal, csupán szünet következik be tevékenységében, miközben  a fizikai sallang lehull. Tulajdonképpen nem is lehet ölni: Az emberek örökkéveló lények, hiába zárja le a testi megnyilvánulást a halál.

Felelõsek vagyunk a közönyünkért, minden fájdalomért és szenvedésért, amit okozhatunk az áldozatnak, sõt azért is, ahogyan ezek továbbsugároznak a megsértettõl.

A halot nem haragtartó, a társadalom az. Hogy a mérleg egyensúlyben legyen, felelõssé kell válnunk mindenért, amit mondunk és teszünk. Meg kell tanulnunk szeretni az élet minden formáját, iparkodnunk kell segíteni õket.

Felelõsek vagyunk a tesünkért, ezért az elemektõl kapott ajandékért, amelyet tudatunk segített formába önteni és életre kelteni. Felelõtlenség elhanyagolni vagy kizsarolni.

Minden ember felelõs a nemi viselkedéséért.Felelõsek vagyunk a megfogant gyermek lelkének irányításáért, testünk védelmezéséért. Felelõsek vagyunk a pozitiv érzelmi példaadásért.

Ez a törvény  kéz a kézben jár alkotás törvényével.

Felelõsek vagyunk azért, amit alkotunk, és megosztunk a világgal azért,

hogy védelmezzünk másokat és ne bántsuk az életet.

Már a születésünk elõtt beleegyeztünk, hogy segítünk másokon!

Az emberi élet nem arra rendeltetett, hogy magános vándorÚt legyen.Arra lettünk, hogy segítsünk másokon és törõdjünk velük.Valamennyi cselekedetünkben az a gondolat vezessen:

"Mi szolgálná leginkább a létezõk javát?"

A mások szolgálata azt jelenti, hogy segítünk, megosztjuk tudásunkat és építõen hozzájárulunk a másik életéhez.

Minden embernek születésétõl joga van a megbecsülésre és a tiszteletre.

Aki segít, az kinyujtja a kezét az öregek, a gyermekek, a betegek,

a haldoklók felé.

A szolgálat ellentéte az önnöségnek, amikor a dicsõségért, vagy a haszonért cselekszünk. A szolgálat azt jelenti, hogy csapathoz - az emberiség csapatához - tartozunk, márpedig a Föld sorsa ennek a csapatnak a teljesítményén mullik.