Ha az ember rendben van, akkor rendben lesz a világa!

Hallottam egy csodálatos kis történetet egy lelkipásztorról, aki szombat reggel meglehetősen nehéz körülmények között próbált felkészülni a prédikációra!

A felesége elment vásárolni. Esett az eső, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával. Végül a lelkész kétségbeesésében elővett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta. Kitépte a lapot, szétszaggatta, a darabkákat szétszórta a szoba padlóján és ezt mondta a fiának: „ Johnny,ha össze tudod rakni a térképet,kapsz tőlem egy huszonöt centest".

A lelkész azt hitte, hogy egész délelőttre való munkát adott a kisfiúnak. De tíz perc múlva kopogtattak az ajtón. A kisfia volt, az összerakott képpel. A lelkész megdöbbent, hogy fia ilyen gyorsan végzett a feladattal. Ott voltak a papírdarabkák, gondosan összerakva, ott  volt a hibátlan világtérkép.
- Kisfiam, hogy tudtad ilyen gyorsan összerakni?- kérdezte a lelkész.
- Ó! - mondta Johnny. - Nagyon egyszerű volt. A másik oldalon egy ember képe van. Egy papírt letettem a földre, összeraktam az embert, aztán egy papírlapot tettem a tetejére és megfordítottam az egészet. Rájöttem, ha rendbe teszem az embert a világ is rendben lesz.

A lelkész mosolygott és átadta fiának a negyeddollárost.
Ezzel megadtad a holnapi prédikációm témáját - mondta. „ Ha az ember rendben van,akkor rendben lesz a világa is!"

Mély tanulság rejlik ebben a  gondolatban. Ha szerencsétlennek érzed magad a világban és a világot meg akarod változtatni, a legjobb hely ahol kezdheted, magad vagy.  Ha lelki beállítottságod pozitív a világod problémái meghajlanak előtted!

A te világod rendben van? Tedd rendbe magad!

                                                                                                  Lezlee B. Jonathan

     A gazdasszony két egyforma magas cserépköcsögben tejfölt vitt le a pincébe. Hogy, hogy nem, elfelejtette befedni az edényeket. A varangycsalád két reményteljes csemetéjét nyugtalanítani kezdte a finom illat. 
     - Én beleugrom az egyikbe. 
     - Én a másikba. 
     - És megesszük!
     Így is történt. Hanem a tejföl nem ízlett egyiknek sem. A bajba jutott békák kétségbeesetten ugrálni kezdtek, de hiába. A köcsög magas volt, a tejföl nehéz és ragadós.
     Egy negyedórai küzdelem után az egyik béka feladta a harcot. 
     - Úgysem tudok kijutni belőle. Hiába minden.
     Egy szomorú vartyogással elbúcsúzott az élettől, és hagyta, hogy a tejföl összecsapjon fölötte...
     A másik béka azonban rendületlenül ugrált tovább. Az ugrálástól először a tejföl ritkulni kezdett, azután apró szemcsék keletkeztek benne, majd ezek összetapadtak, és kemény kérget alkottak a tetején. Készen volt a vaj!
     A béka szilárd talajt érzett a lába alatt -- és diadalmasan kiugrott a köcsögből!

 AZ ORVOS ÉS A BETEG

Ju doktor nagy hírnévnek örvendett Qin tartományban. Kioperálta Xuan-wang császár testéből a daganatot, meggyógyította Hui-wang császár aranyerét.

Egy bizonyos Zhang urat állandóan hátfájás gyötört, felkereste az orvost. - Nem bírom már a fájdalmakat. Tégy velem, amit akarsz, csak szabadíts meg tőlük - mondta.

Az orvos szabad kezet kapott, és haladéktalanul nekiállt a beteg kúrálásának. Kétségtelen, hogy Ju doktor ismerte az orvostudomány minden csínját-bínját, ám az a körülmény, hogy Zhang fenntartás nélkül rábízta magát, legalább annyira hozzájárult a gyors felgyógyulásához, mint a doktor tudása.

 A ROSSZ IRÁNY

Wei hercege elhatározta, seregével megtámadja Handant, Zhao tartomány fővárosát. Bár Qiliang utazás közben szerzett tudomást Wei hercegének szándékáról, haladéktalanul hazatért, amúgy úti ruhában, rendezetlen hajviselettel járult a herceg elé.

- Hazafelé tartva - mondta -, a Taihang hegységben találkoztam egy emberrel, aki észak felé lovagolt. Azt mondta, Chu tartományba tart.

- Akkor minek mész északi irányba? - kérdeztem.

- Az iránnyal nincs semmi baj - felelte. - Jó lovaim vannak.

- Az lehet, hogy a lovaid jók, de az útirányod semmiképp sem az!

- Van pénzem bőven.

- Lehet, hogy bőven van pénzed, ám az útirányod rossz.

- Van jó kocsim, kocsisom is.

- Bármilyen jók a lovaid - mondtam -, bármennyi pénzed van, és bármilyen tapasztalt legyen is a kocsisod, egyre csak távolabb kerülsz Chu tartománytól.